A gyermekétkeztetés szabályozása

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítása szerint az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha (egyéb feltételek fennállása hiányában) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. A jogosultsági összeghatár a 2022. évben nettó 172.900 Ft.

Emellett ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vették. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették; az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül; továbbá    a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el.

Az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának 50%-os kedvezményében részesül az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek; az 1-8. és az azon felüli évfolyamon a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló.

Az intézményi gyermekétkeztetés keretében a bölcsődében napi négy, egyéb intézményekben napi három étkeztetés biztosított.

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény a Gyvt.-t kiegészítette azzal, hogy ha a továbbiakban bármely okból sor kerül a digitális oktatás elrendelésére, vagy bölcsődében és óvodában rendkívüli zárva tartásra, az intézményi gyermekétkeztetést a tanuló, gyermek szülőjének (vagy más törvényes képviselőjének) kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – továbbra is biztosítani kell.

A települési önkormányzat kötelező feladata az iskolai szünidő, valamint a bölcsőde és óvoda zárva tartása esetén a szünidei gyermekétkeztetés ingyenes biztosítása, melynek igénybevételére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek közül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogosultak, a szülőjük kérelmére. A települési önkormányzatok a többi gyermek – különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára –szintén biztosíthatnak a nyári szünidőben ingyenes szünidei gyermekétkeztetést. A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult azon gyermek is, aki intézményi jogviszonnyal nem rendelkezik.

A szünidei gyermekétkeztetés a déli meleg főétkezés elsősorban helyben fogyasztásra történő biztosítását jelenti, de ha erre – elsősorban az alkalmas helyiség hiánya miatt – nincs lehetőség, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. A gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége, egyéb akadályoztatása esetén a számára biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője számára lehetővé kell tenni. Az el nem fogyasztott vagy el nem szállított étel más rászoruló gyermekek részére átadható helyben történő elfogyasztásra vagy elvitel formájában.
A szünidei gyermekétkeztetést a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. melléklete szerint igényelheti a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, más törvényes képviselője. A kérelem benyújtásához a helyi család – és gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt.


A gyermekvédelmi szakellátás rendszere

A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére, nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítására – abban az esetben kerül sor, ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni és a gyermek tágabb családjában, ismeretségi körében nem volt olyan alkalmas személy, aki a gondozását nevelését vállalta volna. A gyermek családjából való kiemeléséről csak meghatározott hatóságok dönthetnek határozattal: a gyámhatóság, a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága.  

A családjából kiemelt gyermeket, különösen a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.

A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.

A gyermekvédelmi szakellátásban nagykorúvá vált gyermek – amennyiben létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy köznevelési, szakképző, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja – kérelmére utógondozói ellátásban részesülhet annak különböző okaitól függően 21-25. életéve betöltéséig. A tanulói, felnőttképzési jogviszonyban álló fiatal felnőtt a 24. életéve, a hallgatói jogviszonyban álló, felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt a 25. életéve betöltésekor kérheti – tanulmányainak befejezése érdekében – az utógondozói ellátásának meghosszabbítását, legfeljebb a 30. életévének betöltéséig.