A gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások rendszerét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. A joganyag tartalmazza az ellátásokra vonatkozóan alapvető szabályokat, ellátási formákat, valamint a működtetésre vonatkozó kötelezettségeket. A jogszabály a gyermekek védelmének rendszerét négy fő kategóriába sorolja: pénzbeli és természetbeni ellátások, gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, hatósági intézkedések.

A gyermekjóléti alapellátások részei: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása és a Biztos Kezdet Gyerekház.

1) Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekek és családok kiemelt támogatása érdekében a 2016. évtől átstrukturálódott az eddigi alapszolgáltatási rendszer és integrált szervezeti egységek gondoskodnak a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások együttes biztosításáról. Két új intézményi forma jött létre: a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ.

Család- és gyermekjóléti szolgálat

A család- és gyermekjóléti szolgálatot minden települési önkormányzatnak kötelezően biztosítania kell a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő vagy egyéb krízishelyzet megoldásához segítséget igénylő gyermekek, egyének, családok számára.
Családsegítés keretében biztosítani kell: szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást, családgondozást, a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetését, közösségfejlesztő, egyéni, csoportos terápiás programokat és szolgáltatásokat. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

Család- és gyermekjóléti központ

A család- és gyermekjóléti központ egy adott járás területén működik és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések tartoznak a feladatkörébe. Továbbá a járás család- és gyermekjóléti szolgálatainak szakmai munkáját támogatja és a gyermekek védelmére irányuló tevékenységek ellátására egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat szervez.

A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer működik települési és járási szinten is, melynek része az a készenléti szolgálat, ami korlátlanul, egy állandóan hívható telefonszámon érhető el.

2) Gyermekek napközbeni ellátása

1. Bölcsődei ellátás (3 év alatti gyermekek ellátása)

1.1 Bölcsőde

Intézményes komplex szolgáltatás (Bölcsődei szabvány figyelembe vétele, szakképzett szakszemélyzet alkalmazása, tárgyi feltételek), bárhol létrehozható, ha az adott településen legalább 12–14 kisgyermek ellátására jelentkezik igény. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez szükséges 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben (1 vagy 2 csoport) 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. Intézményvezető/vezető csak az önálló intézmények, egyesített intézmények, bölcsődei igazgatóságok, illetve azok tagintézményeiben szükséges alkalmazni, illetve a jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a többcélú óvoda-bölcsőde, vagy többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti formában működő intézmények tekintetében, csak a 3 vagy annál több bölcsődei csoport működtetése esetén szükséges a vezető alkalmazása.

A bölcsőde működtetéséhez a központi költségvetés biztosít forrást 2017-ben 494.100 Ft/fő/év. Amennyiben a bölcsődében hátrányos helyzetű gyermek ellátása is történik, abban az esetben 518.805 Ft/fő/év, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ellátása, akkor 543.510 Ft/fő/év, és amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek ellátása történik, 741.150 Ft/fő/év az állami támogatás összege.

Amennyiben társulásban biztosítják az ellátást, abban az esetben a fajlagos összeg 130%-ára, 642.330 Ft/év/gyermek összegre jogosultak.

1.2 Mini bölcsőde

Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek – ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát (nem a bölcsődei szabvány az irányadó, egyszerűbb feltételeknek kell megfelelni) hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsődében nem szükséges külön vezető alkalmazása, a vezetői feladatokat heti 1 órában a kisgyermeknevelő is elláthatja.

A mini bölcsőde működtetéséhez a központi költségvetés azonos mértékben biztosít forrást, mint a bölcsőde esetén. A költségvetési támogatás összege 2017-ben 494.100 Ft/fő/év, amennyiben a mini bölcsődében hátrányos helyzetű gyermek ellátása is történik, abban az esetben 518.805 Ft/fő/év, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ellátása is, akkor 543.510 Ft/fő/év, és amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek ellátása történik, 741.150 Ft/fő/év az állami támogatás összege.

Amennyiben társulásban biztosítják az ellátást, abban az esetben a fajlagos összeg 130%-ára, 642.330 Ft/év/gyermek összegre jogosultak.

1.3 Munkahelyi bölcsőde

Munkahelyi bölcsődét a foglalkozató tulajdonában álló ingatlanban vagy a foglalkoztató által e célra bérelt ingatlanban lehet működtetni és elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei részére. A szolgáltatás jellegű munkahelyi bölcsődében az ellátható gyermekek száma legfeljebb 7 fő lehet csoportonként. Az ellátás biztosításához szükséges 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő – a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy). A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítottan kell meghatározni.
A munkahelyi bölcsőde működtetéséhez a központi költségvetés biztosít forrást, amely 2017-ben 148.230 Ft/fő/év.

Amennyiben a munkahelyi bölcsődében hátrányos helyzetű gyermek ellátása is történik, abban az esetben 222.300 Ft/fő/év, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ellátása is, akkor 155.641 Ft/fő/év, és amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek ellátása történik, 163.053 Ft/fő/év az állami támogatás összege.

A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költségek, ráfordítások elismert költségként nem növelik a társasági adóalapot, tehát akár a teljes működési költség is jóváírható!

1.4 Családi bölcsőde

A családi bölcsőde a családi napközi jogutódja lesz a 3 év alatti gyermekek ellátása tekintetében. Amennyiben a településen legfeljebb 5 kisgyermek napközbeni felügyeletére jelentkezik igény, javasoljuk az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban és kevesebb működtetési költséggel járó családi bölcsőde létrehozását, vagy ellátási szerződés megkötését egy a településen ilyen jellegű szolgáltatást biztosító egyházi, civil fenntartóval. A családi bölcsődében 5 kisgyermek ellátásához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges a fenntartó döntése alapján. Az ellátás biztosításának feltétele egy tanfolyam elvégzése. Amennyiben 5 főnél több gyermek ellátása történik, abban az esetben a szolgáltatást nyújtó személy mellett szükséges 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban a segítő személy alkalmazásának feltételeiben a fenntartó maga dönthet.
A családi bölcsőde működtetéséhez a központi költségvetés biztosít forrást, amely 2017-ben 346.000 Ft/fő/év.

Bölcsődei ellátás biztosítása esetén lehetővé tettük, hogy a térítési díj fizetésére köteles szülő, más törvényes képviselő helyett a foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését (adómentes juttatásként biztosíthatja a munkáltató a munkavállalója számára).

2. Napközbeni gyermekfelügyelet

A napközbeni gyermekfelügyelet piaci-alapú szolgáltatást biztosít. Alapvetően a 3 év feletti gyermekek ellátását célozza, de elláthat 3 év alatti gyermekeket is. A szolgáltatást a gyermek 14, illetve a sajátos nevelési igényű gyermek 16. életévének betöltéséig lehet nyújtani. A napközbeni gyermekfelügyelet keretén belül legfeljebb 7 gyermek látható el és a szolgáltatás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy szükséges.
A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás biztosítása után költségvetési támogatást nem lehet igénybe venni.

3. Alternatív napközbeni ellátás

Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás. Továbbá a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés.


3) Gyermekek átmeneti gondozása

Helyettes szülő

A helyettes szülő a gyermeknek az ő vagy szülője kérelmére, illetve beleegyezésével teljes körű ellátást biztosít saját háztartásában, határozott időtartamra. A helyettes szülővel a települési önkormányzat alapellátás biztosító intézménye, mint működtető vagy a gyermekvédelmi szakellátás intézményei kötnek megállapodást ennek a feladatnak az ellátására.

Gyermekek átmeneti otthona

A gyermekek átmeneti otthonának működtetése minden húszezer főnél több lakost számláló települési önkormányzat kötelező feladata. Gyermekek átmeneti otthonába olyan gyermek kerülhet, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az otthonban a szülő kérelmére, illetve beleegyezésével a tizenkettedik életévét betöltött gyermek helyezhető el legfeljebb tizenkét hónapra, ami hat hónappal, szükség esetén a tanítási idő végéig meghosszabbítható. A teljes körű ellátást nyújtó intézményben legalább 12 legfeljebb 40 gyermek együttes gondozása látható el.

Családok átmeneti otthona

A családok átmeneti otthonának működtetése minden harmincezer főnél több lakost számláló települési önkormányzat kötelező feladata. Családok átmeneti otthonába az otthontalanná vált szülő kérelmére az egész család, egyes családtagok és gyermekeik, valamint a válsághelyzetbe került várandós anya és születendő gyermeke nyerhet elhelyezést legfeljebb tizenkét hónapig, ami hat hónappal, szükség esetén a tanítási idő végéig meghosszabbítható. A szükség szerinti ellátást biztosító intézményben legalább 12 legfeljebb 40 fő együttes elhelyezésére van lehetőség.

4) Biztos Kezdet Gyerekház

Ez az új gyermekjóléti alapellátási forma 2013-tól került be a jogi szabályozásba. A Biztos Kezdet Gyerekház célja a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő, prevenciós szolgáltatás biztosítása.

2017. február