A 2018. január 1-jétől hatályos jogszabályi változások a Segélyek és Támogatások Főosztálya feladatkörét érintően.

A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások változásai

•    A rászoruló idős személyek részére nyújtott időskorúak járadékának jövedelemhatára 2018-tól 5%-kal emelkedett, így az ellátás több rászoruló személyt ér el. Az ellátásban részesülők létszámának emelkedésén túl az ellátás összege is emelkedik, mivel annak mértéke a nyugdíjemelés mértékének megfelelően (infláció-követően) nő.

Az időskorúak járadékára jogosító jövedelemhatár és az ellátás összege az egyes jogcímek esetében a következőképpen változik 2018. január 1-jétől:

a) nem egyedülálló személy esetében az időskorúak járadékára jogosító jövedelemhatár  22 800 forintról 24 955 forintra, az ellátás összege pedig 24 225 forintról 24 955 forintra emelkedik. 

b) egyedülálló, 75 évesnél fiatalabb személy esetében az időskorúak járadékára jogosító jövedelemhatár 27 075 forintról 29 355 forintra, az ellátás összege pedig 28 500 forintról 29 355 forintra emelkedik.

c) egyedülálló, 75. életévét betöltött személy esetében az időskorúak járadékára jogosító jövedelemhatár 37 050 forintról 39 630 forintra, az ellátás összege pedig 37 050 forintról 39 630 forintra emelkedik.

•    A megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkező, nem foglalkoztatható személyeknek nyújtott jövedelempótló ellátások közé tartozó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege átlagosan 3%-kal emelkedik (az ellátás összege a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét az öregségi nyugdíjminimum 92%-a helyett 95%-áig egészíti ki).

•    Az ápolási díj alapösszegének további 5%-os emelése révén az ápolási díj alapösszege a jelenlegi 31 000 Ft-ról 32 600 Ft-ra nő. Ezzel párhuzamosan az emelt összegű ápolási díj összege 46 500 Ft-ról 48 900 Ft-ra, a kiemelt ápolási díj összege pedig 55 800 Ft-ról 58 680 Ft-ra nő.

•    A közgyógyellátásra való jogosultság az egészségügyi kiadások (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök) viseléséhez nyújt támogatást. 2018-tól a közgyógyellátás egyik típusa, a normatív közgyógyellátás jövedelemhatára 5%-kal nő. [Családban élő esetén az öregségi nyugdíj minimum 105%-át (29 925 Ft-ot), míg egyedül élő kérelmező esetén az önym. 155%-át (44 175 Ft-ot) nem haladhatja meg az egy főre jutó jövedelem]. A jövedelemhatár emeléssel bővül a közgyógyellátásban részesülők köre, mivel több személy válhat ellátásra jogosulttá.

•    A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára az öregségi nyugdíjminimum 130-140%-áról 135-145%-ára emelkedik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsághoz kapcsolódó támogatási elemek az anyagi okok miatt rászoruló családokat segítik abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a család képes legyen a gyermek családban történő ellátására. A támogatás megállapítása szociális rászorultsághoz kötött. A jogosultság azon gyermek vonatkozásában állapítható meg, akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: önym) 135% (2018-ban: 38.475 Ft), speciális esetekben (pl. ha a gyermeket egyedálló szülő vagy törvényes képviselő gondozza, továbbá tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, valamint nagykorúvá vált, tanulói jogviszonyban álló gyermek esetén) 145%-át (2018-ban: 41.325 Ft), és nem rendelkezik a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű vagyonnal.  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultsághoz kapcsolódó főbb támogatási elemek:
-    az ingyenes, illetve kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés, valamint egyes esetekben a szünidei gyermekétkeztetés,
-    természetbeni támogatás [évente két alkalommal biztosított, tanszer, ruhanemű és élelmiszer vásárlására fordítható „gyermekvédelmi” Erzsébet-utalvány],
-    a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezmények (pl. tankönyvtámogatás, kollégiumi díj kedvezmény, stb.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő változások

•    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai tekintetében méltányosság lehetőségének bevezetése

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere társadalombiztosítási alapokon működő rendszer, tehát ellátás annak nyújtható, aki az ellátás megállapításához szükséges mértékű biztosítási időt megszerezte.

A 2018. január 1-jétől egy egységes alapokon nyugvó kivételes rokkantsági ellátás-megállapítási rendszer jött létre, amely olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére biztosít ellátást, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével.

Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az, akinek egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, nem rehabilitálható, rendelkezik a törvény szerint meghatározott biztosítási idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65%-a.

•    A megismételt rehabilitációs ellátás megállapítása korlátainak feloldása

A rehabilitációs ellátások esetében a pénzbeli ellátás mellett nagy hangsúly helyeződik a rehabilitációs szolgáltatásokra, amelyek a munkaerő-piaci részvételt támogatására hivatottak. A rehabilitációs ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása során, ha a komplex minősítés folyamatában a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálata alapján arra jut a szakértői bizottság, hogy további rehabilitációs szolgáltatások nyújtása szükséges a megváltozott munkaképességű személy tartós munkaerő-piaci integrációjához, úgy a személy részére a rehabilitációs ellátás ismételten megállapítható lesz.

•    Az ellátások minimum és maximum összegének meghatározásához használt vetítési alap a nyugdíjemelés mértékével emelkedik, összege 2018. január 1-jtől 98.890 Ft.


A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek változásai

A személygépkocsi szerzési támogatás célja a közösségi közlekedésben részt venni nem tudó súlyos mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, autista, látási fogyatékos, valamint hallási fogyatékos személyek esélyegyenlőségének javítása céljából gépjármű vásárlásuk támogatása.

A szerzési támogatás összege új gépjármű esetén 1 millió forint, használt gépjármű vásárlásához legfeljebb 600 ezer forint, a személygépkocsi átalakításhoz pedig maximum 90 ezer forint állami támogatás biztosítható.
2018. január 1-jétől megváltozott a súlyos mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzési támogatásának felhasználási módja. A korábban kötelező tartalmi elemeként előírt kölcsönszerződés intézménye eltörlésre került, s helyette az az ügyfél által szabadon választható lehetőségként vehető igénybe. Ettől az időponttól a támogatás felhasználása tehát már nem kötelező kölcsönszerződés, hanem adásvételi szerződés keretében történik meg.

A módosítás következtében – ha azt kéri – a személygépkocsi megvásárlásához szükséges kölcsönt az ügyfél választása szerint akár a közreműködő szervezettől akár bármelyik magyarországi – tevékenysége szerint hitel nyújtásával foglalkozó – pénzintézettől egyaránt igényelheti.
Mivel az adásvételi szerződés megkötése – a támogatással megvásárolt személygépkocsi beszerzésének és a jogosult részére történő átadásának nagyobb időigénye miatt – hosszabb időt igényel, mint a kölcsönszerződés esetében, így a támogatás felhasználásának határidejeként meghatározott három hónapos időtartam a módosítással négy hónapra hosszabbodik meg.

Tájékoztató a szociális ellátásokról 2018

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2018

Rehabilitációs ellátás 2018

Rokkantsági ellátás 2018